Meg ám a Balatont!!!!!!!!! És megúsztuk a betegséget is! És mindent! 

Emlékezetes 4 nap volt!! Egy nagy kaland!!

Volt minden: legszebb pillanat, legveszélyesebb helyzet, lebilincselő látvány, "kicsi a világ" érzés, legfárasztóbb időszak és persze legfinomabb étel, legjobb fénykép és vicces válasz.

A legszebb pillanat az volt, amikor Dávidka reggel 6:10-kor felkelt a campingben és látni akarta a Balatont. A szomszédainkkal nyaraltunk, akik szintén kisgyermekesek, és a 2 lurkó nagyon szereti egymást. Lili még aludt, így gyorsan kivittem Dávidkát, és ugyan nagyon rosszulesett, hogy ilyen korán, ilyen túrát vár el tőlem a kicsi, de nem volt mit tenni. Az élmény viszont felejthetetlen volt, ráadásul őt is elvarázsolta. Aludt mindenki, épp jött fel a nap! A vízben vadkacsák, majd messzebb jött egy hattyú család, papa, mama, 4 gyerek. A víz tükörsima, a madarak csiripeltek. Nem rohangált Dávidka, nem magyarázott, nem énekelgetett, nem mondókázott, nem kérdezősködött, csak ült mellettem a padon, és csak nézte a vizet, meg a madarakat. Olyan meghitt volt, és ő olyan komoly, mintha legalábbis egy bölcs öreg bácsika lenne :) Nagyon cuki volt, ahogy körbeölelte a természet.

A legveszélyesebbnek tűnő helyzet az volt, amikor teljes gőzzel szaladt a Balaton felé a gyerek, hogy ő akkor bedobja a köveket a kacsáknak, mert ugye azt eszik! Mindig az utolsó pillanatban állt meg, nagyon kellett rá figyelni :( Egyszer pedig konkrétan bedúgta a fejét a vízbe, hogy ő megkeresi a szívószálat, amivel játszott. Több másodperc múlva esett le, hogy az én gyerekem nem tud még búvárkodni :( Felkaptam, csak emiatt sírt, mert egyébként profin nem vett levegőt a víz alatt, szemét, száját is becsukta. Honnan tudta hogy így kell csinálni, nem tudom?

 Lebilincselő látvány? Egyértelműen a keszthelyi strandon lévő kis sziget kilátása a Balatonra és a városra. Nagyon szép! Órákig tudtam volna nézni a panorámát!!!!

Kicsi a világ? Klasszik helyzet, nézem a gyereket a homokozóban, az anyját nem. Majd az anyuka szólal meg, hogy én véletlenül nem ez és ez vagyok? Hű, ránézek, az egyetemről ismertük egymást. És! Akkor is találkoztunk utoljára :) Búcsúzáskor csak annyit mondott, reméli 10 év múlva találkozunk megint :) Mondtam neki, hogy én meg remélem, hogy ugyanígy fogunk kinézni, csak a gyerekek lesznek nagyobbak :) Szóval földieinkkel is bandáztunk :)

Legfárasztóbb? Cuccolni és cuccolni és cuccolni és pakolni és pakolni .... szörnyű .... tragikus .......

Legfinomabb étel: ropogós kacsa, hagymás tört krumpli, lilakáposztával, mellé Fanta narancs, utána hosszú kávé tejjel, nyami, nyami :)

Legjobb fénykép? Nem kérdés: Lili és Dávidka egy csónakban, kis kalapban, mosolyogva :)

Vicces válaszok? Na abból volt több is: Dávidka lepisili az apját. Nagy Dávid: "Dávidka te most pisilsz?" Dávidka: "Igen, sajnálom!" 

Dávid kérdezi tőlem: "Hiányzott ma a cigi? (Brahiból elszívtunk 1-2-t, pedig ugye rég leszoktunk.) Dávidka válasza: "Igen."

Vicces: Az apja mutatta neki a gyorsúszást, erre Dávidka: "apa hajózik" :) 

És még nagyon sokan "hajóztak" a vízen, és ez a sok kis "hajó" tele volt élménnyel, boldogsággal, kalanddal, hogy a Balatonban úszhat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.