Végre esett az eső!!!! Még fent voltunk, amikor megérkezett a vihar. Éjszaka volt már, és még mindig pakoltunk, mert másnap indultunk haza a nagy nyári családozásra. Ilyenkor pár napot a családjainkkal vagyunk, most is majd csak az ünnep után megyünk vissza. Annyira kivoltunk Dáviddal, hogy végül abbahagytuk a pakolást, kinyitottunk egy-egy doboz sört, és kimentünk a szakadó esőbe sörözni. Annyira jó volt, még sose csináltunk ilyet. Azt észrevettem, hogy egészen korszakalkotó ötleteink vannak, amióta korlátozottabbak a lehetőségeink a feszültség, meg a fáradt energia levezetésére.

Kellett megint a lazulás már, mert azért zajlott az élet a múlt héten is. A leggyengébb pontja általában a napnak mindig a flabélos volt. Szomszédasszonyommal megbeszéltük, hogy egymás után kérünk időpontot a gépre, visszük a gyerekeket is, és vigyázunk rájuk, amíg a másik gépezik. Ez mindig nagyon egyszerűnek tűnt és aztán mindig nagyon bonyolult lett :(

Első nap úgy tűnt minden rendben, időben elindultunk, már elkezdtünk csacsogni, amikor megjelent mellettünk az utcán Pama! Arra gondoltam, hogy kiszökött véletlenül, így visszavittem, és elindultunk újra. Erre megint megjelenik mellettünk. Na most mi legyen? Már idő volt! Végül elvittük magunkkal a kutyát póráz és zacsi nélkül :( Aztán szomszédasszony, két gyermek marad fitnessezni, Pama meg én vissza. Nagy nehezen hazamentünk, gondoltam vissza már biciklivel megyek, hogy gyorsabb legyen.Lapos a kerék :( Na gyorsan felpumpálom. Rossz a pumpa :( Nem baj, van másik. De nincs meg :( Na, feladom! De nem adom fel, mert gyalog már nem érek vissza az új időpontra. Na pumpa kutatás! Megvan! Rohanok! Pattanok, megyek. Fitness hely előtt lelakatolom a biciklit. Nem lakatolom le, mert elromlott a lakat. Állati hangulatba kerültem. Végül úgy tettem mintha le lenne lakatolva a bicikli :( Aztán a nagy extrázás után kiderült, hogy bevihetem az épületbe a bringát :( Kész voltam! És ezek után mentem rá a Flabélosra! Na! És még csak hétfő volt :(

Másnap 16:37-kor kelt fel a gyerek és 16:45-kor indulni kellett. Na ez se volt semmi.

Szerdán belázasodott délelőtt, és ömlött egész héten a nyála, nem evett, meleg volt.

Csütörtökön is volt egy kis "gag" . Dávidka délután pelus nélkül volt. Egyszer jön egy darab barna valamivel a kezében. Kérdezi tőlem, ez mi? Ez mi? Messzebb voltam tőle, odanézek, mondom neki, Celestina a gazdasszony. (Ez a bábunk olyan barna.) Csak kérdezi, csak kérdezi, így odamentem. Lefagytam! A gyerek a saját barnaságát fogta a kezében. Mondom neki, na ezt most eldobjuk (gondoltam a bilibe), Dabika abban a pillanatban leplottyantotta a padlóra. Jaj! Na fertőtlenítés. Mondom neki, ha kész van, betesszük a kakit, ahova való. Na mire odamegyünk, kaki sehol :( Pama beszökött és megette :( Nem véletlenül hívja mindenki a családban takarító kutyának. Na de ez! Nagyon undi! Ezügyben már egyébként is nagyon érzékeny vagyok már, a szobatisztaságot már nagyon várom.

Pénteken csak simán belefutottam egy "kiborul a gyerek jó sok ember előtt, hogy nem csinálhatja amit akar" ordítós hisztibe, amit általában higgadtan kezelek, de most nem tudtam már mit kezdeni az ordító kis oroszlánommal. Kezelhetetlenek voltunk, amit általában a "friss hús" old meg! A "friss hús" mindig apa, őt rágjuk le, ha hazajön :(

Így az éjszakai sörözős lazulás tényleg nagyon szuper volt!!! Köszönet Életemnek érte!

Persze másnap elaludtunk, nem tudtunk időben elindulni, így egy az egybe lekéstük a családos Dávidka szülinapi ebédet :( Jól indítottunk itthon :) Rém ciki volt! Na most ott tartunk, hogy berendezkedtünk a "lesz ami lesz" napokra, és 2 nap után még teljes a létszám :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.