Szombaton elmentünk kirándulni. Egy nagyon kedves, nagyon vendégszerető baráti párhoz utaztunk Szárligetre.

 Ez már a második tanyalátogatásunk volt a nyáron, és itt is nagyon jól éreztük magunkat. Most is megdöbbentett, hogy milyen csodálatos egyveleget alkot a magyar hagyományok ápolása és a modern életvitel és gondolkodásmód.

Valóban kettős életet él a pár: a belvárosba járnak be dolgozni nap mint nap, majd meló után jöhet otthon a kecskefejés, és a többi állat ellátása. Az épületek, a stílus, és minden, ami körbeveszi őket nagyon hagyományőrző, és ők tisztelik is ezt az örökséget. A gondolkodásuk viszont nagyon modern, egyáltalán nem szűklátókörűek, nagyon rugalmasak, és nem ragaszkodnak a berögzült vendéglátói szokásokhoz. Nem az volt a cél, hogy mindenki degeszre egye és igya magát, és körbeudvariaskodjuk egymást, de mégis jól laktunk, jókat ittunk, és nagyon le tudott mindenki lazulni.

Valahogy olyan harmonikus volt minden, és olyan szeretettel gondozták, és beszéltek az állataikról is. Mindegyiknek van neve, és őszintén mondom, hogy nagyon jólneveltek. Nagyon furcsa ilyet mondani, de tényleg látszik, hogy nagyon sokat foglalkoznak velük.

Természetesen kis Dávid is nagyon jól érezte magát, főleg, hogy bemehetett az állatok közé és 3D-ben játszhatott a tanyalakókkal. A legnagyobb szenzáció nála nyilván a kakas volt!

Aztán azt is kíváncsian nézte, hogy fejik meg este a kecskéket. Az egyik hagyta magát szépen, a másikat viszont a házigazda a lába közé vette, és fogta a szarvát, amíg a párja megfejte. Eszméletlen látványt nyújtott a srác, ahogy a Ray-Ban napszemüvegében, a hátracsapott baseball sapkájában és a friss illatú öltözékében segített a szintén hasonló stílusú, és szintén napszemüveges "asszonykájának". És így már Zita nevű kecskéjük is "tejelt".  

A tyúkok is vígan tojták a tojásokat, amíg ott voltunk, fent az asztalnál mondták is a háziak, hogy éppen mikor tojnak, annyira ismerik már minden hangjelzésüket. Aztán meséltek még a kis "fightokról" az állatok között, és a kecskesajt készítés fortélyairól. Közben pedig ment a youtube buli.

Egy szempillantás alatt eltelt a nap, el kellett indulnunk haza.  

Mindenki őszintén köszönte a feltöltődést, és hazafelé menet arra gondoltam, hogy milyen jó érzés is szabadnak lenni és fiatalnak :)

Köszönet érte!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.