Nem tudom már, hogy honnan jött a név, de akkor szoktam így szólítani a férjemet, amikor folyamatosan korrigál.(Őt hivatalosan Dávidnak hívják.) Én nem tudom, hogy mi lehet ez a férfiaknál, de ez a javítgatás néha nagyon zavaró tud lenni. Én: kavics. Ő:kő. Én: Roló Ő: Redőny Ezer apró, pici kis korrigálás. Igazából ez akkor rossz, amikor egyébként is szanaszét gurulnak a fejemben a gondolatok, és hozzá táncolnak az idegek a fejemben. Na akkor egy-egy ilyen kis mini korrekció robbantja azt a bizonyos bombát. Ilyenkor már úgy válaszolok, hogy "Köszi Palkókám"  vagy "Igen, így helyes Palkó". Ez azért is jó, mert ő ugye ezt nem direkt csinálja, és ha így szólítom,  tudja, hogy már megint korrigál, és akkor jobban figyel. Ez nálunk a Palkó-effektus. Az én nevem Panka fordított esetben, de idejét nem tudom mikor hallottam utoljára :) Rászokott a hárpia kifejezésre :) Én úgy látszik szintet léptem :)

Végül megnyugodtam, hogy Palkó-effektus nem csak nálunk van. Szemtanúja voltam egy szituációnak, ami azóta sem megy ki a fejemből, annyira jól példázza, hogyan lehet másodpercek alatt kiölni a szenvedélyt egy romantikus pillanatból. 

Az Ikeában voltunk ebédelni és nekem még egyszer be kellett állnom a sorba, mert még kávézni szerettem volna, és nem volt bögrém. Ott állt a sorban egy helyes, nagyon jól szituált pár. Látszott az érintéseikből, hogy szeretik egymást. Lassan közeledtek a tálcákhoz, bögrékhez. Akkor már a nőnél volt a hordozó kocsi, amivel  kényelmesen el lehet szállítani az ételeket.

Elértek a tálcákhoz. A nő 2 üres tálcát rátett a kocsira. Semmi nem történik, még mindig kedves simogatás. Aztán a nő elvesz egy bögrét, bájosan párjához fordul; "Kávét?" "Köszönöm" mondja a férfi. Magának is vesz egy bögrét a nő.

Majd a következő pillanatban, a férfi higgadtan közli, hogy az üres tálcákat nem kell a kocsira rakni, majd csak a szállításkor, amikor már tele lesznek. Ezután levesz 1 tálcát a kocsiról visszateszi a helyére és vesz 2 új tálcát és maguk elé teszi. Pár másodperc múlva a bögréjét is visszarakja, mert koszos volt az alja :) Nem vesz magának újat. Mindezt nyugodtan, határozottan.

A nőnek ez láthatóan rosszul esik, ugyanis a kocsin maradt eredeti tálcát maga elé teszi, és visszateszi a helyére azt a tálcát, amit a férfi adott oda neki :) Majd a saját bögréjét is visszateszi (anélkül, hogy megnézte volna az alját) és vesz magának egy újat, de a férfinak már nem ad :) Előre fordul, háttal a férfinak és végül elkeseredetten nagyot sóhajt :( 

Nagyon jó kis helyzetkomikum volt. Tényleg annyi ilyen szituáció van, amikor a legjobb szándékok ellenére sem sülnek el jól a dolgok. Patt helyzet. Lehet menni majd újra próbálkozni, hátha egyszer összejön egy romantikus ebéd valahol a városban :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.